Illyés Gyula: Félelmetes és varázslatos
Láttam rendkívüli |
lényeket: ember-alakban |
isteni tennivalót végezve – földi erővel |
mennybeli harmónián |
szorgoskodva közöttünk. |
Mások, ugyancsak, akár mi: halandók, |
jellemet és |
szépséget hordoztak rendkivülit, ilyenmód |
égbelit, itt lent. |
Szólhattam, anyanyelvemen is, velük és, mert |
férfiak és nők ugyanúgy rendeltettek e sorsra: |
volt, aki ágyamban nyúlt el pihenőre, kitárván |
testét, egyszerűen s feje vállamon ébredt, majd |
éppoly köznapian konyakot töltött, megfőzte a kávét, |
nem sejtvén maga sem bizonyára, |
hogy: ki, mi ő? Vagy |
nem leplezhetvén le magát, ahogy ők sem: |
Ábrahám angyalai… Félelmetes is, de |
néha varázslatos is volt |
Illyés Gyula - Wikipedia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése