"egy rész a szikrázó egészben"

*
Sötétben bújt Természet és Törvény,
Szólott az Úr: – Legyen Newton! – s lőn fény.

(Alexander Pope: Sir Isaac Newton sírfelirata)

*

Vészi Endre: Fagykristályok

1
A kert kilátó magasában
látható lesz az egész pálya
kilátás nyílik a hazára
mely műhelyem lakásom ágyam

A szavakra a mondatokra
nyílik a tiszta rátekintés
mely megméretés búcsúintés
de nem a nehézkedés foglya

A kristályragyogású kertben
az arcok fénye oly szokatlan
a csipkebogyók lángja lobban
hófalon varjak árnya rebben

Helyettem nem mondhatja senki
mondja bár szebben okosabban
sorsom - ha nem is választhatom
de a szintézist megteremti

2
A szintézis? egy történelmi
mert sokat élt ember egésze
az évek mérlegkészítése
vallató pillanat s kegyelmi

Az egész erdő fagytól józan
állok a kristályképződésben
egy rész a szikrázó egészben
egy földlakó átutazóban

3
Hajnali szürke félhomály köd
a tegnapokkal szembenézek
bár agyam még alvástól részeg
s szememben álmok árnya röpköd

Gomolygó halmazállapotban
de szétoszlóban már a káosz
és helyettem más nem határoz:
itt vagyok s nem tehettem jobban

Így vagyok és mást nem tehettem
hánytatott kín csömör utálat
izzadtam mint a hajszolt állat
de az egész felejthetetlen

Az egész - mind amit megéltem -
szerelem gyász fény és okosság
mint fenntartó elektromosság
s ha isten nem hajolt le értem:

Nyár volt a nyár nem festett vászon
és saját optikám az ég is
s hát végül kiküzdöttem mégis
hogy repülés a zuhanásom
.