"jövel, szentlélek uristen, tavasz!"

Lelkesen csatlakozom a tavaszvárókhoz!
Tigrisszem kedves ötletéről Balázs blogjából értesültem.
Szeretettel üdvözlök mindenkit!


Szabó Lőrinc: Tavasz elé

Dárdáit már rázza valahol a nap. Hallod az arany fanfárokat? Itt az ünnepe a ragyogásnak, a fényben szinte kigyulnak a házak:

kigyúlok én is a fény előtt s ahogy a zöldülő mezők visszaverik és üldözik a tél fehér seregeit,

úgy ébredek a magam erejére, úgy tölt be a március melege, vére, úgy járom a várost ittasan s szivemben a nap arany arca van.

Óh, harsonás fény, győzelem! Rugókon táncol az utca velem: szállok: sugárkezek emelnek fölébe házaknak, hegyeknek:

szállok, föl, óriás, torony,

s az égbe szétharangozom:

Erő, megváltás, remény és vigasz,

jövel, szentlélek uristen, tavasz!























Szabó Lőrinc: Sikolts, gejzir, tavasz, égbetörő!

Tavasz! – Zúg, tisztít valami –

A lélek ventilátorai – –

Vágyam visz, szálló hegytető:

sikolts, tavasz! szabad levegő!

Szabadság! Éhes állat vagyok! Zöld mező és friss, barna habok, barázdák, s falvak, városok, és mindenütt pezsgés, követelés:

amire csak gondolok, az vagyok, a jövő előttem háborog, a tél utáni ősi láz csalogat, a tavaszi tombolás:

érzékeimben, mint dinamit, millió kaland álma aluszik, nők hívnak, eleven batériák, óh, be gyönyörű vagy, nagyvilág!

Óh, be nagyon hívsz! – Indulok,

a mindenségbe széthalok – –

Emelj, ég, föld, hegy, víz, levegő:

sikolts, gejzir! tavasz! égbetörő!

...............................................................

Szabó Lőrinc versek a Google Video-n