Ülni egy kövön

Papp Márió: Ülni egy kövön

Anyám HÉV-ezett egy sort
majd gyalogolt pár órát
hogy egy isten háta mögötti kövön üldögélhessen
Sokszor ottmaradt alkonyatig
egyedül
aztán a sötétben alig talált le a hegyről
Nem mondta soha
de lassacskán rájöttem
ő így ünnepel
Halála után többször nekivágtam
befordultam Pomáz után a sűrűbe
de azt a követ valahogy nem találtam
Beletelt egy évtizedbe mire rájöttem
nem is találhattam rá
mert rosszul kerestem
Nem vittem semmit magammal
nem volt ünnepelnivalóm sem
s nem is tudtam még ünnepelni
Kapni akartam és nem adni

Azóta az ünnepeknek egymás hajába ér a keze
hát még az ünneplőknek
Elnézem őket
előbb egy kicsit irigyen
aztán inkább szomorúan
hisz közibük tartoznék én
de hát hová is tartoznék
Jó szívvel nézem őket
mégsem látom hogy bármit hoztak volna

Hogy az ünneplőket szemlélem-e
vagy az ünnepben osztozókat
egyre megy
Csodavárókat látok
részesülni akarókat
senki nem akar semmit megosztani velem

Hogy keresték-e valaha azt a bizonyos követ
nem tudom
de nem találtak rá