"Szívemet eloldom, mindig, amikor kell"

Palya Bea - Elment a madarka


Rab Zsuzsa: Parafrázis

Nem szoktam, nem szoktam
kalickában hálni,
de szoktam, de szoktam
szerte széjjel szállni.
Valahol leszállni,
magamra találni,
mindent odaadni,
tollam ragyogtatni.

Szárnyammal rácsaim
szálig lekaszálni,
szoktam én, szoktam én
földön is kószálni,
százfelé osztatni,
tollam szikráztatni,
Nem is szikráztatni:
halált halasztgatni.

Szerelem, szerelem,
jaj, velem mit tettél?
Hogyha már ezt tetted,
kicsit időzhetnél.
Maradj deres őszig,
maradj nap hulltáig,
fehér hold keltéig,
koporsóm teltéig.

Nem szoktam, nem szoktam,
társamra találni,
de szoktam, de szoktam
társakra találni.
Szívemet eloldom,
mindig, amikor kell.
De tetőled sorsom
a halál sem old el.