"s látsz engem is talán, így, ahogy állok"
egér-szeme, a habzsoló kis érzék | ámuldozik, mi ez a nagy fehérség, | melyet a szürkeség helyébe most lát. | |
Bundácskájában pípesen tipeg, | a dada ujját kis markába fogja, | aztán lehajlik, hóba nyúl, s nyafogva | egy szót szeretne mondani: HIDEG! | |
– Majd, amikor a kétezrediket | írják, és én már rég-rég nem leszek, | Te, kis toporgó, tejfogas gyerek, | mint roskadtínu, vaksi és süket | vénség érzed, hogy közel a halálod. | Gyors képeket látsz, tűnő arcokat, | szüleidét, ezt a fehér utat – | |
Zenék a YouTube-ról
Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára,
Sz. 106, BB 114 (1936) (
forrás)
I. Andante tranquillo
II. Allegro
III. Adagio
IV. Allegro molto
Schubert-Mahler: A halál ás a lányka(forrás)
Szép Ernő: Én így szerettem volna élni
Én úgy szerettem volna élni
Minden halandóval beszélni
Mindenkinek nevét kérdezni
Mindenkinek szívét érezni
A járdán osztani a virágot
Tegezni az egész világot
Megsímogatni ami állat
Érinteni minden fűszálat
Imádni végtelen sereggel
A napot ha fellángol reggel
És énekszóval összejönni
Az esti csillagnak köszönni
S testvéri csókkal hazatérni
Én így szerettem volna élni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése