.
Soós Tibor: Gyufaárus lány
Hans Christian Andersen: A kis gyufaáruslány
elmondja:
Alföldi Róbert
Hans Christian Andersen meséi
Napforduló
Rakovszky Zsuzsa: December
Birtokba venni miért kívánjam
| e meddő és sötét időt? E nyirkos és |
| villanyfények között imbolygó délutánban |
| kinek érzékei ne sejtenék meg az év |
| legmélyebb pontját – a várakozás idejét, |
| az átmenetét? A közt vagy átjárót két ismeretlen |
| tér közt… A vonulást a kiszáradt medren át. |
| Az üzletek fölött, fenyőgallyak közé fűzötten |
| mezítelen villanyégők világolnak a ködben, |
| melynek sem centrumát, sem szilárd |
| partját nem érezni. Érzékeim is alacsony lángra csavartan |
| lángba borítani e homályos téli órát, |
| az alkonyét? E szétfolyó időt, amely sem |
| vágyát a szívnek, sem örömét az elmének, sem elragadtatását |
| a léleknek nem ismeri? Szélbe vetetten |
| az ellenállás nélküli közegben |
| elúsznak tetteim. A hídon, a fekete víz felett, |
| ritkítva a ködöt, a sárga kandeláberek |
| lobbantják föl a szél testét. Ki mint folyóba fog |
| lépni a mi időnkbe, majd a sötéten |
| érez először önmagára. Most |
nincs tárgya még a vágynak. Várakozz…
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése