Kálnoky László: Őrült bokor
Nagyítón át vizsgálnám a világot,
magamon át, de minden változatlan.
A nézőszög új, a homály a régi.
Micsoda düh van egy-egy mozdulatban!
Szemembe csapnak az üvegszilánkok.
A vers őrült bokor, vadul kitépi
lábát a földből, s világgá rohan.
Nagyítón át vizsgálnám a világot,
magamon át, de minden változatlan.
A nézőszög új, a homály a régi.
Micsoda düh van egy-egy mozdulatban!
Szemembe csapnak az üvegszilánkok.
A vers őrült bokor, vadul kitépi
lábát a földből, s világgá rohan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése