Füst Milán: Köd előttem, köd utánam…
Mint akit hordó tetején a saját horkolása ébreszt,
Nem tudja, mint került oda,
Körötte pókok, donga-fák s lábatlan bábok furcsa népe s fázik is…
Ugy ébredtem rá egykor én, hogy itt vagyok…
Emlékezem, oly jó volt álom mélye meleg köpenyed.
Zuzmarák felett lengedezni, lenni sajátmagam jégvirág
S pattogva, kerengőzve, kivirágzani egy sötét ablakon.
Homályos udvar ez, amelyre gondolok.
Itt éltem én, tudom, e lét előtt. Ott éltem álmatag,
Függőleges és lassu életem.
Egy asszony állt a kút előtt és bölcsőt ringatott
S én néztem őt.
****************************************
"– Eredményei szerint megítélni egy embert, szemtelenség. Hány olyan kitűnő ember van, akinek se története nincs, se különös eredményeket nem tud felmutatni és mégis jó volt nekünk, hogy a világon volt. Itt vagyok mindjárt én. Olyan sok nagy eredményt értem én el? Semmit. És mégis voltam számodra, vagy a feleségem számára valaki, bár hiszen én ma már ezt se nagyon firtatom, – mondotta Lokmán."
Füst Milán: Ez mind én voltam egykor – Hábi-Szádi kűzdelmeinek könyve (részlet)
Magamról
- Ria
- Hungary
- "Akárki vagyok / Vagyok / Ennyi bennem mindenképpen / Isteni" - Papp Márió: Részleges tökély -------------------- "Az én hitem is van olyan szent / és tiszta, mint akárkié." - Szabó Lőrinc: Sírás nélkül (részlet) ------------------------ A blogom leginkább valamiféle verses hangulati naplóként funkcionál, olvasóként azonban versgyűjteményként is tekintheted. ;-) Bejegyzéseimben a szerzők nevei, a versek, videók, zenék címei gyakran LINKként működnek.
2 megjegyzés:
Ez a vers is szép!
Köszönöm Márta, hogy benéztél hozzám és visszajeleztél.
Füst Milánt nagyon szeretem. Születésnapjára emlékeztem ezzel a versével.
Megjegyzés küldése