Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Sz. 106, BB 114 (1936) (forrás)
I. Andante tranquillo
II. Allegro
III. Adagio
IV. Allegro molto
Weöres Sándor: Rongyszőnyeg I-II.
(30.)
Suhanni múló fények közt
láthatatlan, tüztelen csillagként -
talán ez lett volna dolgom
s megteltem a föld minden szinével.
Mig van szenvedés, szenvedni akarok,
mért panaszkodom mégis?
Hét-szinü panaszom
haszontalan, mint a szivárvány.
Csupa sárkány a föld,
még gyönyöre is iszonyu:
falánkság és pusztulás
hálózza be minden örömét.
Lehajlás nélkül kelni át kiszabott időmön,
talán ez lett volna dolgom.
De én a zavaros forrásokból
teleittam magamat.
Fehérnek kellett volna maradnom,
s ahány színű szennye a földnek,
mind rám tapadt,
egészen tarka lettem.
Az iránt, aki küldött,
egy a hűség és ezer a hűtelenség.
Ezer szín ékesít engem
és megbánni nem birom.
Sz. 106, BB 114 (1936) (forrás)
I. Andante tranquillo
II. Allegro
III. Adagio
IV. Allegro molto
Weöres Sándor: Rongyszőnyeg I-II.
(30.)
Suhanni múló fények közt
láthatatlan, tüztelen csillagként -
talán ez lett volna dolgom
s megteltem a föld minden szinével.
Mig van szenvedés, szenvedni akarok,
mért panaszkodom mégis?
Hét-szinü panaszom
haszontalan, mint a szivárvány.
Csupa sárkány a föld,
még gyönyöre is iszonyu:
falánkság és pusztulás
hálózza be minden örömét.
Lehajlás nélkül kelni át kiszabott időmön,
talán ez lett volna dolgom.
De én a zavaros forrásokból
teleittam magamat.
Fehérnek kellett volna maradnom,
s ahány színű szennye a földnek,
mind rám tapadt,
egészen tarka lettem.
Az iránt, aki küldött,
egy a hűség és ezer a hűtelenség.
Ezer szín ékesít engem
és megbánni nem birom.
