"S hogy ebből áll az egész: e játszi változatokból, hogy hiába keresünk emögött valamit, ami jobban megnyugtat: tervszerű értelmet vagy magasabbrendű célt, mert emögött semmi sincs. Mert ahogy elsiklik felettünk a fény, ugyanúgy mibennünk is az élet." - Füst Milán: A feleségem története (részlet) - Sz. Galambszögi Magdolna Mária blogja
Magamról
- Ria
- Hungary
- "Akárki vagyok / Vagyok / Ennyi bennem mindenképpen / Isteni" - Papp Márió: Részleges tökély -------------------- "Az én hitem is van olyan szent / és tiszta, mint akárkié." - Szabó Lőrinc: Sírás nélkül (részlet) ------------------------ A blogom leginkább valamiféle verses hangulati naplóként funkcionál, olvasóként azonban versgyűjteményként is tekintheted. ;-) Bejegyzéseimben a szerzők nevei, a versek, videók, zenék címei gyakran LINKként működnek.
Az új blogom: "fais ce que tu voudras" (Rabelais)
2009. december 31., csütörtök
"az ünnep, a visszatérő"
.
"Ami minket érdekel, nem a kiszámítható idő.
Inkább az idő megszűnése a hagyomány és jövendölés titokzatos fölcserélésében, mely az "egykor" szó múltat és jövőt jelentő kettős értelmét és ezzel a jelen lehetőségét adja.
Az újra testet öltés gondolatának gyökerei ide nyúlnak.
Bábel és a két Egyiptom királyai, ama fürtös szakállú Kurigalzu éppúgy, mint a thébei palota Hórusza, kinek neve Amun-szíve-megelégedett,
s minden elődjük s utódjuk a napisten megtestesülései voltak,
azaz a mítosz misztériummá vált bennük,
s minden elődjük s utódjuk a napisten megtestesülései voltak,
azaz a mítosz misztériummá vált bennük,
s lét és jelentés között nem volt semmi különbség.
Azok az idők, amikor azon lehetett vitatkozni, hogy az ostya
valósággal az áldozat teste-e, vagy csak jelenti azt,
csak háromezer évvel később következtek be,
ám ezek a rendkívül hiábavaló viták sem változtattak semmit azon, hogy
a titok lényege időtlen jelen most és mindenkor.
valósággal az áldozat teste-e, vagy csak jelenti azt,
csak háromezer évvel később következtek be,
ám ezek a rendkívül hiábavaló viták sem változtattak semmit azon, hogy
a titok lényege időtlen jelen most és mindenkor.
Ez minden szertartás és ünnep értelme.
Minden karácsonykor újból földre születik a világmegváltó bölcsősgyermek, akinek rendeltetése, hogy szenvedjen, meghaljon és föltámadjon.
És amikor József Szihemben és Béth-lahamában nyár derekán,
"a síró asszonyok ünnepe", "a mécsgyújtás ünnepe", a Tammúz-ünnep alkalmával a "nyomaveszett fiú", az ifjú-isten Uziri-Adonáj
erőszakos halálát és föltámadását bőséges fuvolasírás és örömrivalgás közepette teljes jelenvalóságában átélte, olyankor az időnek épp arról a titokba-oldódásáról volt szó, amely minket foglalkoztatott,
És amikor József Szihemben és Béth-lahamában nyár derekán,
"a síró asszonyok ünnepe", "a mécsgyújtás ünnepe", a Tammúz-ünnep alkalmával a "nyomaveszett fiú", az ifjú-isten Uziri-Adonáj
erőszakos halálát és föltámadását bőséges fuvolasírás és örömrivalgás közepette teljes jelenvalóságában átélte, olyankor az időnek épp arról a titokba-oldódásáról volt szó, amely minket foglalkoztatott,
hiszen ez tart távol minden logikai megütközést az olyan gondolkodástól,
amely minden vízár okozta szerencsétlenségben egyszerűen a vízözönt látja."
"Mert a múlt van, mindig van,
bárha a népi szólás így mondja: egyszer volt.
bárha a népi szólás így mondja: egyszer volt.
Így szól a mítosz, mely csak köntöse a titoknak, de a titok ünneplőruhája
az ünnep, a visszatérő,
amely áthidalja az időalakokat, és a nép értelme számára
jelenné teszi a múltat és a jövőt.
jelenné teszi a múltat és a jövőt.
Csoda-e, hogy az ünnepben mindig fölpezseg az emberi,
és a szokás megszenteli zabolátlan kicsapongását,
mert élet és halál ismernek egymásra benne?
mert élet és halál ismernek egymásra benne?
Mesemondás ünnepe,
te vagy az élettitok ünneplőruhája, mert te teremtesz időtlenséget a nép értelme számára, és te varázsolod föl a mítoszt, hogy az
élő jelenben játszódjék újra!"
te vagy az élettitok ünneplőruhája, mert te teremtesz időtlenséget a nép értelme számára, és te varázsolod föl a mítoszt, hogy az
élő jelenben játszódjék újra!"
Békét, egészséget, sok-sok örömöt kívánok
MINDENKINEK
az új esztendőre!
2009. december 30., szerda
Quimby
Quimby: Zéró dal
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Zéró ez itt a Föld
Az ég kék a fű zöld
Szép szárazulatok
Óriás tengerek
Lelkes állatok
Kíváncsi emberek
Halkan alvó bizarr bazár
Nincs ez a bár bezárva már
Zöld ember narancs parázs
Zümmög-zümmög a lámpadarázs
Olyan már mint aki helyből távol
Mr. Honnan Lady Bárhol
Színes filmek oldalpáholy
Állatmenhely embertábor
Hajnal van és a bárban megint
ütött az óra a pincér legyint
- Huss, ne álmodj tovább ember
Messze van innen az Égei tenger
- Tudom
- Ha tudod légyszi' menj el
a sarki sellő talán rendel
- Talán
- Mondod lehunyt szemmel...
- Ködbe bújok, furcsa reggel...
2009. december 23., szerda
Ünnepekre
.
Mindenik embernek a lelkében dal van...
*
Babits Mihály: Karácsonyi ének
Mért fekszel jászolban, ég királya?
Visszasírsz az éhes barikára.
Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt:
mégis itt rídogálsz, állatok közt.
Bölcs bocik szájának langy fuvalma
jobb tán mint csillag-űr szele volna?
Jobb talán a puha széna-alom,
mint a magas égi birodalom?
Istálló párája, jobb az neked,
mint gazdag nárdusok és kenetek?
Lábadhoz tömjén hullt és arany hullt:
kezed csak bús anyád melléért nyult...
Becsesnek láttad te e földi test
koldusruháját, hogy fölvetted ezt?
s nem vélted rossznak a zord életet?
te, kiről zengjük hogy "megszületett"!
Szeress hát minket is, koldusokat!
Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat.
Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt.
1932. tél
BÉKÉS ÜNNEPEKET KÍVÁNOK MINDENKINEK!
.
2009. december 21., hétfő
"Csodálatos láng volt az!"
.
Hans Christian Andersen: A kis gyufaáruslány
elmondja: Alföldi Róbert
Hans Christian Andersen meséi
Napforduló
Rakovszky Zsuzsa: December
Birtokba venni miért kívánjam
nincs tárgya még a vágynak. Várakozz…
Soós Tibor: Gyufaárus lány
elmondja: Alföldi Róbert
Hans Christian Andersen meséi
Napforduló
Rakovszky Zsuzsa: December
Birtokba venni miért kívánjam
e meddő és sötét időt? E nyirkos és |
villanyfények között imbolygó délutánban |
kinek érzékei ne sejtenék meg az év |
legmélyebb pontját – a várakozás idejét, |
az átmenetét? A közt vagy átjárót két ismeretlen |
tér közt… A vonulást a kiszáradt medren át. |
Az üzletek fölött, fenyőgallyak közé fűzötten |
mezítelen villanyégők világolnak a ködben, |
melynek sem centrumát, sem szilárd |
partját nem érezni. Érzékeim is alacsony lángra csavartan |
égnek. Miért akarjam |
lángba borítani e homályos téli órát, |
az alkonyét? E szétfolyó időt, amely sem |
vágyát a szívnek, sem örömét az elmének, sem elragadtatását |
a léleknek nem ismeri? Szélbe vetetten |
az ellenállás nélküli közegben |
elúsznak tetteim. A hídon, a fekete víz felett, |
ritkítva a ködöt, a sárga kandeláberek |
lobbantják föl a szél testét. Ki mint folyóba fog |
lépni a mi időnkbe, majd a sötéten |
áradó, vízszagú szélben |
érez először önmagára. Most |
.
in memoriam
.
"Itt ült Anya is - gondolta. - Itt ült a kis Betty, éppúgy, mint én most, és lógázta a lábát."
"Itt ült Anya is - gondolta. - Itt ült a kis Betty, éppúgy, mint én most, és lógázta a lábát."
És akkor hirtelen úgy érezte, hogy nagyon-nagyon szereti Anyát, nagyon-nagyon, és nem is egészen úgy, mint eddig: úgy szereti, mintha a kistestvére volna, kibontott, hosszú szőke hajjal, fehér vászonruhában, fűzős cipőben. És Rémusz bácsit is nagyon-nagyon szereti, azért is, mert mindjárt mesélni fog neki (már hozzá is készült, a szerszámot is letette a földre), és azért is, mert valamikor a kis Bettynek mesélt.
Rémusz Bácsi meséi -Wikipedia
Rémusz Bácsi meséi - Google Video
.
2009. december 19., szombat
"s talán ajándék"
Hamvazószerda
- jöttünk...-
honnan
hová
hogyan
- hiába... -
miként
a könny
a szó
- a válasz -
mindünk
homlokán
- a barka jel -
kért
kéretlen
- kereszt -
s talán
ajándék
tudni ezt
solus
.
2009. december 17., csütörtök
"Szerető szemben"
.
William Blake: Gazdagság
Szerető szemben gyöngy s rubint tüzel,
Aranyat teremnek boldog szivek.
A tétlen ebből mit sem adhat el,
A kapzsi mindezt nem veheti meg.
Fordította:Orbán Ottó
William Blake: Gazdagság
Szerető szemben gyöngy s rubint tüzel,
Aranyat teremnek boldog szivek.
A tétlen ebből mit sem adhat el,
A kapzsi mindezt nem veheti meg.
Fordította:Orbán Ottó
.
2009. december 13., vasárnap
" Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük"
.
Gyökössy Endre: A Boldogmondások margójára (Máté ev. 5. rész 1-12. versekhez)
Boldogok, akik tudják, miért élnek,
mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.
Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal,
mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek,
mert örömes lesz az életük.
Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza,
mert békesség lesz körülöttük.
Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon,
mert nem lesz vége szórakozásuknak.
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól,
mert sok zavartól kímélik meg magukat.
Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsõt, az asztalt és a koporsót,
s mindháromban a diófát,
mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni,
mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak.
Leborulók és nem kiborulók többé.
Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni,
mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni,
mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.
Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül,
hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat,
mert õk az öröm magvetõi.
Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és
békésen a nagy eseményeket,
mert messzire jutnak az életben.
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort,
mert útjuk napfényes lesz.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait,
akkor is, ha naivnak tartják õket,
mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják õket,
és szelíden szólnak,
mert Jézus nyomában járnak.
Boldogok, akik mindebbõl meg is tudnak valósítani valamit,
mert életesebb lesz az életük.
.
Gyökössy Endre: A Boldogmondások margójára (Máté ev. 5. rész 1-12. versekhez)
Boldogok, akik tudják, miért élnek,
mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.
Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal,
mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek,
mert örömes lesz az életük.
Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza,
mert békesség lesz körülöttük.
Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon,
mert nem lesz vége szórakozásuknak.
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól,
mert sok zavartól kímélik meg magukat.
Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsõt, az asztalt és a koporsót,
s mindháromban a diófát,
mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni,
mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak.
Leborulók és nem kiborulók többé.
Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni,
mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni,
mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.
Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül,
hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat,
mert õk az öröm magvetõi.
Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és
békésen a nagy eseményeket,
mert messzire jutnak az életben.
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort,
mert útjuk napfényes lesz.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait,
akkor is, ha naivnak tartják õket,
mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják õket,
és szelíden szólnak,
mert Jézus nyomában járnak.
Boldogok, akik mindebbõl meg is tudnak valósítani valamit,
mert életesebb lesz az életük.
.
2009. december 12., szombat
2009. december 10., csütörtök
2009. december 7., hétfő
"ma még ma van,"
.
Orbán Ottó: Homérosz harsány himnusza
Honnan vesszük azt a hülyeséget, hogy az élet napsütötte tájra hasonlít?
s jó szél dagasztja vitorláinkat a borszínű tengeren, útban Trója felé.
.
Orbán Ottó: Homérosz harsány himnusza
Honnan vesszük azt a hülyeséget, hogy az élet napsütötte tájra hasonlít?
A mediterrán mítoszvilág teli van vértől fekete rondasággal. |
Isten és ember versenyt hazudik, gyilkol, követ el különb s különb nőkön erőszakot; |
vedd csak a hírhedt mükénéi esetet a rendőrújság bűnügyi rovatából: |
Agamemnont, a királyt a felesége és a nő szeretője |
előre megfontolt szándékkal egy fürdőkádban mészárolja le, |
hálót dobnak a fejére és bárddal aprítják föl, mint a vágóhídon a sertéseket… |
De csökkentheti-e bármely király véres balsorsa Homérosz költői hitelét? |
Két eposza az élet harsány himnusza. |
Hexamétereikben szarvas iramlik az éren át, süt a délszaki nap, |
s az erdő minden zöld levelével azt kiabálja, |
hogy élni öröm és szeretkezni tűz – |
hiába minden bűntény és betegség, hiába a biztos halál; ma még ma van, |
.
"valahogy mindig..."
Kérdések
Csak azért,
mert nem úgy
volt,
hát "sehogyanse"?
S a komédia, -
kinek?
Itt vagy
- látod -
"valahogy mindig..."
és csak a magunkén!
Igaz?
.
2009. december 6., vasárnap
"Minden szépet"
Ady Endre: A ködbe-fúlt hajók
|
|
|
Piros hajón, kék Oceánon |
Borítsanak be sárga ködök. |
Röpítsen a néma kormányos |
S tülköljenek a ködbe-fúlt hajók, |
.
2009. december 5., szombat
Képek
.
Paul Verlaine: A Zöld Hordóban
Nyolc nap nyűttem cipőm az országút kövében,
Charleroi-ba így érkeztem végre meg.
A Zöld Hordóban egy vajaskenyeret kértem
és félig hidegen egy sonkaszeletet.
A zöld asztal alatt kinyújtottam a lábam
jókedvűn. Néztem a tapéta gyermeteg
ábráit. És egész nagyszerűnek találtam,
hogy egy lány - szeme víg, a melle rengeteg
- ez aztán, ez bizony a csóktól nem ijed meg! -
nevetve hozta be a vajaskenyeret meg
a sonkát, langyosan, kezében tarka tál;
a rózsás és fehér, szagos foghagymakente
sonkát - és sört csapolt óriás serlegembe,
mit megaranyozott egy késett napsugár.
Rónay György fordítása
Paul Verlaine: A meghökkentek
Feketéllőn, hóban, homályban
a pince fénylő ablakában
faruk kerek,
öt kicsi, térden leskelődve,
nézi, hogy készit a Pék szőke,
nagy kenyeret.
Látják, hogy fehér karja éppen
szakít egyet a szürke pépen
s láng-lukba tol.
Hallják, hogy sül a jó kenyér ki.
A kövér mosolyu Pék régi
kis dalt dudol.
Az ölmeleg piros luk mellett
kuporognak, hol száll a szellet,
egy se mozog.
Majd mikor lakomára készen
a cipót kiveszik a résen,
s a füstfogott
gerendák alatt a befröcskölt
cipók fölzengenek, s a prücskök
a padlaton,
hogy életet lehell e langy luk -
lelküket elbűvölik rongyuk
alatt nagyon.
Úgy érzik, igen-igen élnek,
a zúzos Jézuskák, szegények
mind, amikor
bedörmögnek a résen, s rózsás
állat-orrocskájuk a vasrács
rúdjára forr,
midőn úgy sírnak, mint a barmok
s úgy görnyednek az égi csarnok
fényére mind,
hogy nadrágjuk szétrepedezget,
s a téli szélbe csüngve reszket
rajtuk az ing.
József Attila fordítása
Baudelaire - Verlaine -Rimbaud: A romlás virágai (antológia)
.
Paul Verlaine: A Zöld Hordóban
Nyolc nap nyűttem cipőm az országút kövében,
Charleroi-ba így érkeztem végre meg.
A Zöld Hordóban egy vajaskenyeret kértem
és félig hidegen egy sonkaszeletet.
A zöld asztal alatt kinyújtottam a lábam
jókedvűn. Néztem a tapéta gyermeteg
ábráit. És egész nagyszerűnek találtam,
hogy egy lány - szeme víg, a melle rengeteg
- ez aztán, ez bizony a csóktól nem ijed meg! -
nevetve hozta be a vajaskenyeret meg
a sonkát, langyosan, kezében tarka tál;
a rózsás és fehér, szagos foghagymakente
sonkát - és sört csapolt óriás serlegembe,
mit megaranyozott egy késett napsugár.
Rónay György fordítása
Paul Verlaine: A meghökkentek
Feketéllőn, hóban, homályban
a pince fénylő ablakában
faruk kerek,
öt kicsi, térden leskelődve,
nézi, hogy készit a Pék szőke,
nagy kenyeret.
Látják, hogy fehér karja éppen
szakít egyet a szürke pépen
s láng-lukba tol.
Hallják, hogy sül a jó kenyér ki.
A kövér mosolyu Pék régi
kis dalt dudol.
Az ölmeleg piros luk mellett
kuporognak, hol száll a szellet,
egy se mozog.
Majd mikor lakomára készen
a cipót kiveszik a résen,
s a füstfogott
gerendák alatt a befröcskölt
cipók fölzengenek, s a prücskök
a padlaton,
hogy életet lehell e langy luk -
lelküket elbűvölik rongyuk
alatt nagyon.
Úgy érzik, igen-igen élnek,
a zúzos Jézuskák, szegények
mind, amikor
bedörmögnek a résen, s rózsás
állat-orrocskájuk a vasrács
rúdjára forr,
midőn úgy sírnak, mint a barmok
s úgy görnyednek az égi csarnok
fényére mind,
hogy nadrágjuk szétrepedezget,
s a téli szélbe csüngve reszket
rajtuk az ing.
József Attila fordítása
Baudelaire - Verlaine -Rimbaud: A romlás virágai (antológia)
.
2009. december 4., péntek
"mi változik, ha győz aki győz?"
.
Charlie: Ne légy kemény
Nincs időm, fekszem a fűben
nézem itt, ezt a felhőt az égen
nem mozdul el, csak lebeg egy fél napja már.
Fontos vagy, de fontos a csönd is
most lenn vagyunk, voltunk már fönt is
mégsem tudom, mi a titok, majd később talán.
Ne légy kemény, nem úgy vagy erős
mi változik, ha győz, aki győz?
Engem is elhagytak már, rád is számoltak már
gyere álljunk tovább!
Dolgod van, épül a házad
felnőtt leszel és sebzett és fáradt
és nem tudod már, aki elmegy az miért megy el?
És ha nem lesz majd, aki megvesse ágyad
és a félelem az estékre szárad
legyőzöd tudom, csak félek, hogy nincs győzelem.
Ne légy kemény, nem úgy vagy erős
mi változik, ha győz aki győz?
A nyárban ott van az ősz,
a fagyban olvad a hó,
gyere menjünk tovább!
.
Nincs időm, fekszem a fűben
nézem itt, ezt a felhőt az égen
nem mozdul el, csak lebeg egy fél napja már.
Fontos vagy, de fontos a csönd is
most lenn vagyunk, voltunk már fönt is
mégsem tudom, mi a titok, majd később talán.
Ne légy kemény, nem úgy vagy erős
mi változik, ha győz, aki győz?
Engem is elhagytak már, rád is számoltak már
gyere álljunk tovább!
Dolgod van, épül a házad
felnőtt leszel és sebzett és fáradt
és nem tudod már, aki elmegy az miért megy el?
És ha nem lesz majd, aki megvesse ágyad
és a félelem az estékre szárad
legyőzöd tudom, csak félek, hogy nincs győzelem.
Ne légy kemény, nem úgy vagy erős
mi változik, ha győz aki győz?
A nyárban ott van az ősz,
a fagyban olvad a hó,
gyere menjünk tovább!
.
2009. december 1., kedd
2 millió halott, ebből 330 ezer gyermek - HIV-AIDS áldozatok száma a világon 2007-ben
.
.
33 millió a világon élő összes HIV- fertőzött száma megközelítőleg.
22 millió a szub-szaharai Afrikában élő HIV -fertőzöttek száma.
22 millió a szub-szaharai Afrikában élő HIV -fertőzöttek száma.
2,7 millió volt az új HIV- fertőzöttek száma a világon, 2007-ben.
1,9 millió volt az új HIV- fertőzöttek száma a szub-szaharai Afrikában, 2007-ben.
A 15 év alatti HIV- pozitív gyermekek száma 2 millió a világon.
A 15 év alatti HIV- pozitív gyermekek száma 2 millió a világon.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Zenék a YouTube-ról
Bartók Béla:
Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára,
Sz. 106, BB 114 (1936) (forrás)
I. Andante tranquillo
II. Allegro
III. Adagio
IV. Allegro molto
II. Allegro
III. Adagio
IV. Allegro molto
Concerto for Viola and Orchestra Op.49 (IV)
Schubert-Mahler: A halál ás a lányka(forrás)
Allegro(a)
Allegro(b)
Andante con moto (a)
Andante con moto(b)
Scherzo
Allegro (b)
Gustav Mahler - Tragic/Tragische Symphony / Symphony No. 6 in A Minor
Liszt Ferenc: II. Magyar Rapszódia
Allegro(b)
Andante con moto (a)
Andante con moto(b)
Scherzo
Allegro (b)
Gustav Mahler - Tragic/Tragische Symphony / Symphony No. 6 in A Minor
Conductor: Leonard Bernstein (forrás)
I. Allegro energico, ma non troppo. Heftig, aber markig
II. Scherzo: Wuchtig
III. Andante moderato
IV. Finale: Sostenuto - Allegro moderato - Allegro energico
IV. Adagio. Sehr langsam und noch zurückhaltend
I. Allegro energico, ma non troppo. Heftig, aber markig
II. Scherzo: Wuchtig
III. Andante moderato
IV. Finale: Sostenuto - Allegro moderato - Allegro energico
IV. Adagio. Sehr langsam und noch zurückhaltend
Liszt Ferenc: II. Magyar Rapszódia
Black Sabbath - Iron Man
forrás
forrás
Zene-mp3
Szép Ernő: Én így szerettem volna élni
Én úgy szerettem volna élni
Minden halandóval beszélni
Mindenkinek nevét kérdezni
Mindenkinek szívét érezni
A járdán osztani a virágot
Tegezni az egész világot
Megsímogatni ami állat
Érinteni minden fűszálat
Imádni végtelen sereggel
A napot ha fellángol reggel
És énekszóval összejönni
Az esti csillagnak köszönni
S testvéri csókkal hazatérni
Én így szerettem volna élni
Minden halandóval beszélni
Mindenkinek nevét kérdezni
Mindenkinek szívét érezni
A járdán osztani a virágot
Tegezni az egész világot
Megsímogatni ami állat
Érinteni minden fűszálat
Imádni végtelen sereggel
A napot ha fellángol reggel
És énekszóval összejönni
Az esti csillagnak köszönni
S testvéri csókkal hazatérni
Én így szerettem volna élni
Blogarchívum
- április (1)
- március (10)
- február (13)
- január (8)
- december (5)
- november (2)
- október (13)
- szeptember (7)
- augusztus (2)
- július (4)
- június (6)
- május (3)
- április (5)
- március (9)
- február (3)
- január (8)
- december (13)
- november (16)
- október (14)
- szeptember (20)
- augusztus (9)
- július (11)
- június (9)
- május (8)
- április (23)
- március (12)
- február (3)
- január (35)
- december (18)
- november (12)
- október (10)
- szeptember (7)
- augusztus (14)
- július (21)
- június (18)
- május (22)
- április (8)
- március (12)
- február (9)
- január (17)
- december (18)
- november (15)
- október (15)
- szeptember (21)
- augusztus (24)
- július (7)
- június (26)
- május (16)
- április (16)
- március (15)
- február (15)
- január (31)
- december (30)
- november (40)
- október (18)
- szeptember (1)