"mormolj magadra varázsinget,"

 .
Illyés Gyula: Haza a magasban

Jöhet idő, hogy emlékezni
bátrabb dolog lesz, mint tervezni –
bátrabb új hont a mult időkben
fürkészni, mint a jövendőben –?

Mi gondom! – áll az én hazám már,
védőbben minden magasságnál.
Csak nézelődöm, járok, élek,
fegyvert szereztem, bűv-igéket.

Már meg is osztom, ha elmondom,
milyen e biztos, titkos otthon.
Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit,
köréd varázskör teremtődik.

Ha új tatárhad, ha kufárhad
özönli el a tiszta tájat,
ha útaink megcsavarodnak,
mint giliszta, ha rátapodnak:

te mondd magadban, behunyt szemmel,
csak mondd a szókat, miktől egyszer
futó homokok, népek, házak
Magyarországgá összeálltak.

Dühöngő folyók kezesedtek,
konok bércek – ezt ne felejtsed,
ha megyünk büszke szájjal vissza,
mint várainkba, titkainkba.

Mert nem ijeszt, mi csak ijeszthet,
nem ölhet, mi csak ölne minket,
mormolj magadra varázsinget,
kiáltsd az éjbe Berzsenyinket.

Míg a szabad mezőkön jártál,
szedd össze, pajtás, amit láttál,
mit szívvel, ésszel zsákmányoltál,
vidám vitáknál, leányoknál.

Mint Noé a bárkába egykor,
hozz fajtát minden gondolatból,
ábrándok árvult szerepét is,
álmaid állatseregét is.

Lapuljanak bár ezredévig
némán, mint visszhang, ha nem kérdik,
szavaid annál meglepőbbet
dörögnek majd a kérdezőknek.

Figyelj hát és tanuld a példát,
a messzehangzóan is némát.
Karolva könyvem kebelemre,
nevetve nézek ellenemre.

Mert ha sehol is: otthon állok,
mert az a való, mit én látok,
akkor is, ha mint délibábot,
fordítva látom a világot.

Igy maradok meg hírvivőnek
őrzeni kincses temetőket.
Homlokon lőhetnek, ha tetszik,
mi ott fészkel, égbemenekszik.
.

Mert nem elég csodára várni!

.

Az Élet Menete 2010- Galéria - Index

Csodára vártak -tragédia lett vége - Pelle János cikke a HVG.hu-n

Holokauszt Magyarországon - Digitális tananyag

Tisztelet az áldozatoknak! 
....................Tisztelet a megmentőknek!

Az Élet Menete 2009

.

Tiszta vizű forrás :)

Creedence Clearwater Revival - Wikipedia 
Creedence Clearwater Revival - Google Video
.

Ne légy szeles

.

József Attila: (Ne légy szeles)

Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres -
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes. 

1935-1937

Április 11. - József Attila születésnapja, 1964 óta a Költészet Napja

József Attila: Óda

József Attila a blogomon
József Attila összes költeménye - a MEK-en 

Magyar népmese

A hiú király

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egy szegény ember. Volt annak három fia. Egyszer a király kihirdette az egész országban, hogy annak adja a lányát, aki előtte olyat tud mondani, amit ő el nem hisz.

Meghallja ezt a szegény ember legöregebb fia, akit Péternek hívtak, kapja, fogja, elmegy a királyhoz. Megmondja egy szolgának, hogy ő beszélni akar a királlyal. A király mindjárt gondolta, hogy mit akar a legény, de nem szólt senkinek, csak azt parancsolta, hogy eresszék be tüstént azt a legényt.

Mert akkor már annyi királyfi meg isten tudja, micsoda nagy úr megfordult a király előtt, mint a csillag az égen, mint a fűszál a réten – s mind a királykisasszonyt akarta elvenni. De biz ott egy se tudott olyat mondani, amit a király el ne hitt volna. Bemegy hát Péter a királyhoz, köszön neki:

– Jó napot adjon isten, király uram!

– Adjon isten neked is, fiam! Mi járatban vagy?

– Én bizony házasodni akarok, uram király!

– Jól van, fiam, hát aztán mire vinnéd az asszonyt?

– Tudja az isten! Majd csak eltartanám valahogy. Van háza az apámnak, meg egy kis földje is.

– Elhiszem, fiam – mondja a király.

– Aztán meg van három darab marhánk is.

– Azt is elhiszem.

– Most nemrégiben a trágya annyira meggyűlt az udvarunkon, hogy már nem is fértünk tőle.

– Elhiszem.

– Egyszer azt mondja az apánk: „Fiaim! hordjátok ki ezt a trágyát arra a kis földre, majd talán használ neki valamit.”

– Elhiszem.

– Mink aztán kihordtuk a trágyát, három hétig, két kocsin.

– Elhiszem.

– Hanem tévedésből a szomszéd földjére hordtuk ki mind egy szálig.

– Elhiszem.

– Mikor ez is megvolt, hazamentem, megmondtam az apámnak.

– Elhiszem.

– Akkor aztán én, az édesapám meg a két kisebb testvérem, úgy négyecskén kimentünk a földünkre.

– Elhiszem.

– Aztán megfogtuk a szomszédunk földjének a négy sarkát, mint az asztalterítőt szokás, és a trágyát róla a mi földünkre fordítottuk.

– Elhiszem.

– Azután a földünket teleszórtuk fűmaggal.

– Elhiszem.

– Aztán olyan sűrű erdő nőtt rajta, hogy ki látott olyat, ki nem.

– Elhiszem.

– Az apám aztán sajnálta kivágatni a gyönyörű fákat: hát vett egy falka disznót.

– Elhiszem.

– Aztán a fölséged öregapját megfogadta kanásznak!

– Hazudsz! Akasztófára…! – Hanem a királynak hirtelen eszébe jutott a fogadása. Mit tehetett, rögtön papot, jegyzőt hívatott, a szegény ember fiával összeadta a lányát. Csaptak akkora lakodalmat, hogy hét országra szólt a híre. Még az árva gyerekeknek is akkora kalácsot adtak a kezükbe, mint a karom; volt lé meg lé, hát még a sok hús nélkül való lé!

Gallér híján köpönyeg,

Hazudtam, mert volt kinek.

Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese 

Választás 2010
.

"a rettentő szavak tudósa, Ésaiás"

.

Ektomorf - Oly korban éltem

Radnóti Miklós: Töredék

Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, - s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. Oly korban éltem én e földön, mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, - az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrű méregoldat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra - mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, - a rettentő szavak tudósa, Ésaiás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1944. május 19. *

"Olyan emberek között élünk, akik istenfélőnek mutatják magukat, de önfeledten örvendeznek egy ember halálán."

"elolvastam a nácik hozzászólásait is az interneten. Nem ajánlom értelmes embernek. Megfagy az ember szíve"

"Volt már ilyen a történelmünkben.
Egy költő szinte egy évtizeddel a halála előtt azt írta, hogy „járkálj csak halálraítélt”. Aztán versben imádkozott, ameddig csak élhetett, amíg tarkón nem lőtték."

/részletek Andrassew Iván cikkéből, 2010, április.5./

*

Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt!


Járkálj csak, halálraítélt!
bokrokba szél és macska bútt,
a sötét fák sora eldől
előtted: a rémülettől
fehér és púpos lett az út.

Zsugorodj őszi levél hát!
zsugorodj, rettentő világ!
az égről hideg sziszeg le
és rozsdás, merev füvekre
ejtik árnyuk a vadlibák.

Ó, költő, tisztán élj te most,
mint a széljárta havasok
lakói és oly bűntelen,
mint jámbor, régi képeken
pöttömnyi gyermek Jézusok.

S oly keményen is, mint a sok
sebtől vérző, nagy farkasok.

1936

"Feltámadott, mondják a népek"

.

Húsvéti ételeink szimbolikája

Húsvét - Wikipedia

Máté Evangyélioma 26. rész

Máté Evangyélioma 27. rész

Máté Evangyélioma 28. rész

J.S. Bach: Máté-passió (részlet)

Jókai Anna: Ima - virágvasárnap alkonyán 

Istenem.

Az az alkony.

A földbe döngölt örökzöldek.

A már üres úton horpadt pléhdobozok zörögnek.

Hasadt nejlonzacskók a bokrokon fennakadva.

Köpésbe ragadt csikkek a taposott fűben.

Istenem.

Ez a piszkos alkony

a hamis csillogású nappal után –

Mert semmi sem volt a híg fényben valódi:

sem a csődület, sem az ujjongás,

sem az integető pálmaágak

sem a fejhangon intonált hozsanna.

Egy álságos jelenet mozgatott bábjai voltunk.

Nem itt dőlt el a sorsunk.

Istenem.

Alkony van.

Kivérzett eufória.

A tömeg berekedt.

Vedel, zabál:

Vacsorál.

A Tévé elé ül.

Új üvöltésre készül.

A „feszítsd meg” élvezetesebb.

A kereszthalál érdekesebb.

Istenem.

A nagypéntek a valóság.

Nem csap be engem.

A virágvasárnap illúzióját

engedd elfelednem.

*

Kányádi Sándor: Nagycsütörtökön

nagycsütörtökön már kora délután odébbállnak

a vacsorát már ki-ki a maga nem föltétlenül

családi körében költi el nagycsütörtökön

már kora délután meglép aki csak teheti

nincs idegünk már a közös szorongáshoz

a közös de a külön-különi megszégyenítéshez

sem a kálvária a kivégzés ceremóniájához

ha legalább élőben menne mint minden este

a megváltott és meg nem váltott világ

minden híradójában latrok százai ezrei

mentődnek föl naponta pilátusok légiói

mossák a kezüket nyilvánosan és közben

elégedetten mosolyognak bele egyenesen a

kamerákba csak az üzenetrögzítőkre hagyat-

kozhat nagycsütörtökről nagypéntekre virra-

dólag a megváltás dolgában bizonytalankodó

ki kell hétvégéztetni a fejekből az áldozat-

hozatalnak azt a deprimáló hogyismondjákját

ki kell hétvégéztetni no szia majd húsvét után

locsolkodni ugyan már kinek van ebben a mai

rohanó világban divatjamúlt a folklór

a föltámadást hétfőtől kezdve mindenki már

csak magának reméli

1994

 *

Dsida Jenő: Út a Kálváriára

Reszkető, enyhe fény sugárzik.

Egy felhő lassudan megyen.

A lélek fáj, a fény sugárzik.

Valaki ballag a hegyen,

hűs homlokáról fény sugárzik

s szemét lehúnyja - úgy legyen!

Elszállt szerelem illatától

kövér és fűszeres a lég.

Halott szerelem illatából

soha, de sohasem elég.

Bomló szerelem illatából

sejti a szív, hogy itt a vég.

A seb szép csöndesen begyógyult,

- ó, angyalok, bús, kék szeme -

a seb már nem sajog, begyógyult,

- ó, halkan búgó, mély zene! -

a seb már régesrég begyógyult

és mintha mégis vérzene.

Valaki lépked, felfelé tart.

Bozót közt víg madársereg.

Valaki lassan felfelé tart.

Tövisről vérharmat csepeg.

Valaki fel, a csúcs felé tart,

hogy önmagát feszitse meg.

*

Kassák Lajos: Harangszó

Feltámadott, mondják a népek és

Megsüvegelik,

Nevét a názáretinek, ki az ács fia volt

s megenyhült már a szél is s a rügyek

kisarjadtak.

Kétezer éve látják őt a vének és a gyerekek

Amint hosszú, fehér ingecskéjében lépeget

S alszik a tengerre szállt halászok bárkájában.

Én is emlékszem rá, mint az egykori

Játszótársra

S ti is útszéli csavargók és mesteremberek

Akik hű követői vagytok valamennyien

A nincstelenségben, az útban és az igazságban

Igen, igen, az Ő árnya is visszhangja vagyunk

mi

s bár nem ízlelgetjük a húsvéti bárány húsát

mindennapi kenyerünkben s vizünkben

dicsérjük,

hogy vérünkből való s meghalt értünk

a kereszten.
*

Költők húsvéti versei - Magyarországi Evangélikus Egyház honlapján

*

Ady Endre: Hamvazószerdán   /Hamvazószerda - Wikipedia /

Rakovszky Zsuzsa: Nagyböjt  /Nagyböjt - Wikipedia / 

Babits Mihály: Húsvét előtt 
 -Latinovits Zoltán

 -Mezei Mária

Tartalomjegyzék: 2010. január -február - március

2010. január

• Sálom aléchem - aléchem sálom / béke reátok - reátok béke
• "mindnyájan hegedűsök vagyunk a háztetőn"
• "egy rész a szikrázó egészben"
• Gyógyító zene
• Balázs
• "Letörülgettem a könnyeimet"
• Egy film és egy dal: Avatar és A Föld dala
• "nem sirató, csak szomorú"
• Emancipated klezmer - Budapest Klezmer Band
• Ruach: szél, lélek
• A Magyar Kultúra Napja
• "Átlátszó vagyok, mint az üveg"
• jó és gyönyörűséges / szent és csodálatos
• Mondatok, írások, versek - Ady Endre
• "Az én szívem játszik"
• Nyilas Attila Birtalan Balázs verseiről

2010. február

• Glósóli és Désenchantée
• "El akarom hagyni ami nem én vagyok"
• "Fuck them all"
• A szabadság matematikája
• "legjobb példa tán"
• Magyarázat
• "Mindig álmodtam egy szebb világot"
• Numenius arquata 

2010. március

• "de ugyanaz a cirkusz volt"
• "Dalolj, tavasznak hírmondója te"
• "Zene kéne uraim, gyönyörű szép zene"
• Szól a kakas már
• Kapcsolat
• Március 15.
• "míg a túlsó part úgy van közel, hogy nem éred el"
• Ketten (Kossuth Díj - 2010)
  
• "Elmosolyodtam. Lassan leszálltam."
• "Mert feltámadni éppolyan nehéz"
  
• Nyissunk ajtót
  
• Szabó Lőrinc 1900 március 31-én született Miskolcon 

Tartalomjegyzék

2008:                                                           X. . XI-XII. .....
2009: I-II-III....IV-V-VI. ..VII-VIII - IX.  X - XI. - XII.

2010:  I-II-II.    IV-V-VI.   VII -VIII -IX.   X -XI - XII.

2011: I-II-III.    IV-V-VI.   VII -VIII -IX.   X -XI - XII

2012:  I-II-III.   IV-V-VI.  VII -VIII -IX.   X -XI -XII.

2013:  I-II-III.   IV-V-VI.  VII -VIII -IX.   X -XI -XII.